Üzleti leckék Egy Csendes kertésztől

Akik a legjobban ismernek, tudják, hogy szívem szerint csak egy csendes kertész vagyok. A kertem valószínűleg a legtöbbet tanított meg arra, hogyan nőnek a dolgok – és virágoznak élénk és fenntartható módon. Ezek a tanulságok formálták a felelősségteljes üzleti növekedés ösztönzéséhez való hozzáállásomat, valamint azt, ahogyan a szándékaimat, a figyelmemet és az energiámat bevetem.

Egy kertész a világot egymástól függő részek rendszereként látja – ahol az egészséges, fenntartó kapcsolatok elengedhetetlenek az egész vitalitásához. „Egy igazi kertész nem az, aki virágokat termeszt, hanem az, aki a földet műveli.” Az üzleti életben ez számomra azt jelentette, hogy fontosnak tartom olyan megállapodásokat és partnerségeket kialakítani, ahol a jövőkép és az értékek, a cél és a szándék kifejezetten megfogalmazódik, figyelembe veszik és összehangolják a vállalkozás minden érdekeltje – az ügyfelek, az alkalmazottak, a beszállítók, a részvényesek, valamint a tágabb közösség és a természeti környezet – között.

A kert megtanított a türelemre és a kitartásra, valamint a nagylelkűség és a kölcsönösség etikai alapelveire. Rávilágított az élet és a bomlás körforgásának megbecsülésének fontosságára. A kertész számára a komposztálás egy átalakító cselekedet – amelynek során a tavalyi nyesedék (vagy a kudarcok) a következő év erőforrásává válhatnak.

Megtanultam, hogy nem csak az számít, hogy mit ültetünk, hanem az is, hogyan ültetjük, ami hosszú távú hasznot hoz az életben, a munkában és a kertben. A kertészek tudják, hogy ha az erős gyökerek kialakulnak, a növekedés gyakran exponenciális, nem pedig lineáris.

A kertészkedés, akárcsak az üzleti élet, eredendően helyi tevékenység, egy folyamatosan változó és kiszámíthatatlan globális éghajlaton belül. Személyesen megjelenni, ásóval a kezünkben – és alázattal a kezünkben – elengedhetetlen.

A kertészek, akárcsak a vállalkozók, a lappangó lehetőségek megszállottjai – és köztudottan kórosan optimisták. Élénken el tudjuk képzelni a rózsa virágzását és illatát még a tél legmélyén is. Ahogy az amerikai természettudós, Henry David Thoreau írta egyszer: „Nagyon hiszek egy magban. Győzz meg arról, hogy van benne egy mag, és készen állok a csodákra.”

A kertész munkája lényegében a gondoskodás élete. Szűkös erőforrásokból bőséget teremtünk. Ápoljuk, bátorítjuk, trágyázzuk – és szükség esetén metsszük – a növényeket, miközben tiszteletben tartjuk minden dolog igazi és vad természetét. Tudjuk, hogy a tartós értékteremtéshez vízió, szenvedély, kemény munka és mások szellemisége szükséges.

Épp most kezdem megérteni, hogy az üzleti kertészkedés – és az emberek egészségének megőrzésébe való befektetés – az egyetemes felelősségvállalás része. Őszentsége, a Dalai Láma erre emlékeztet: „Mindannyiunknak meg kell tanulnunk nemcsak magunkért, a saját családunkért vagy a nemzetünkért dolgozni, hanem az egész emberiség javára. Az egyetemes felelősség az emberiség túlélésének kulcsa. Ez a világbéke legjobb alapja.”

--William Rosenzweig, az „Oslo Business for Peace” díj átvételi beszédéből

***

További inspirációért csatlakozz Rosenzweig Awakin hívásához ezen a szombaton. Jelentkezési információk és további részletek itt.