Mit Tesz Az agyával a légzésre való összpontosítás

Lassíts, és figyelj a légzésedre . Ez nem pusztán józan tanács. Azt is tükrözi, amit a meditáció, a jóga és más stresszcsökkentő terápiák tanítanak: hogy a légzésünk időzítésére és ütemére való összpontosítás pozitív hatással lehet testünkre és elménkre. A Journal of Neurophysiology nemrég megjelent tanulmánya alátámaszthatja ezt, feltárva, hogy az érzelmekhez, a figyelemhez és a testtudatossághoz kapcsolódó agyi régiók aktiválódnak, amikor a légzésünkre figyelünk.

Az ütemes légzés magában foglalja a tudatos be- és kilégzést egy meghatározott ritmus szerint. Például belélegezhet négy számlálásig, kilégzést hatszor, és megismételheti. Korábbi kutatások azt mutatják, hogy az ütemes légzőgyakorlatok egyszerre összpontosíthatják a figyelmet és szabályozhatják az idegrendszert . A mai napig azonban keveset tudtunk arról, hogy ez hogyan befolyásolja az emberi agyműködést.

Ezek az eredmények áttörést jelentenek, mivel évek óta úgy gondoltuk, hogy az agytörzs felelős a légzés folyamatáért. Ez a tanulmány megállapította, hogy az ingerelt légzés az agytörzsön túli neurális hálózatokat is használ, amelyek az érzelmekhez, a figyelemhez és a testtudathoz kapcsolódnak. Ha lélegzetvétellel érintjük meg ezeket a hálózatokat, egy hatékony eszközhöz jutunk a stresszre adott válaszaink szabályozására.

Az agyad ütemes légzésen van

Ebben a tanulmányban a Feinstein Institute for Medical Research kutatói azt akarták jobban megérteni, hogyan reagál az agy a különböző légzőgyakorlatokra. Hat olyan felnőttet vontak be, akik már átestek intracranialis EEG-monitorozáson epilepszia miatt. (Az EEG-monitorozás során elektródákat helyeznek közvetlenül az agyra, hogy rögzítsék az elektromos aktivitást, és lássák, honnan erednek a rohamok.) Ezeket a felnőtteket arra kérték, hogy vegyenek részt három légzőgyakorlaton, miközben agyukat monitorozzák.

Az első gyakorlatban a résztvevők körülbelül nyolc percig pihentek nyitott szemmel, miközben normálisan lélegeztek. Ezután alig több mint két percre felgyorsították a lélegzetüket, miközben orron keresztül lélegeztek, majd lelassítottak a szabályos légzésre. Nyolcszor ismételték meg ezt a ciklust.

A következő gyakorlat során a résztvevők megszámolták, hányszor lélegeztek be és lélegztek ki kétperces időközönként, és beszámoltak arról, hogy hányszor vettek levegőt. A kutatók figyelemmel kísérték, hogy a résztvevők hány lélegzetet vettek az egyes intervallumok alatt, és feljegyezték, hogy a válaszok mikor voltak helyesek és mikor nem.

Végül a résztvevők figyelési feladatot hajtottak végre, miközben olyan eszközt viseltek, amely figyelte a légzési ciklusukat. Ebben egy videoképernyőt néztek meg, amely fekete köröket tartalmazott különböző rögzített helyeken. Arra kérték őket, hogy a lehető leggyorsabban nyomják meg a négy billentyűzet egyik gombját, amikor látták, hogy az egyik kör feketéről fehérre változik.

A tanulmány végén a kutatók megvizsgálták, hogy a résztvevők légzési gyakorisága hogyan változott a különböző feladatok között, és megfigyelték, hogy agyi aktivitásuk megváltozott-e attól függően, hogy melyik feladatot végzik. Azt találták, hogy a légzés szélesebb körben érinti az agyi régiókat, beleértve a kéreget és a középagyot, mint azt korábban gondolták.

Stressz kezelése: minden a lélegzetben van?

Azt találták, hogy a résztvevők gyorsan lélegeznek, az agyi struktúrák hálózatában, beleértve az amygdalát is, megnövekedett aktivitás. Az amygdala aktivitása arra utal, hogy a gyors légzés olyan érzéseket válthat ki, mint a szorongás, a harag vagy a félelem. Más tanulmányok kimutatták, hogy hajlamosak vagyunk jobban ráhangolódni a félelemre, amikor gyorsan lélegzünk. Ezzel szemben lehetséges lehet a félelem és a szorongás csökkentése a légzésünk lelassításával.

A jelen tanulmány erős kapcsolatot is azonosított a résztvevők szándékos (azaz ütemezett) légzése és az insulában történő aktiválása között. Az insula szabályozza az autonóm idegrendszert, és a testtudathoz kapcsolódik. Korábbi tanulmányok összefüggésbe hozták a szándékos légzést a hátsó sziget aktiválásával, ami azt sugallja, hogy a légzésre való különös figyelem növelheti a testi állapotok tudatosságát – ez a kulcsfontosságú készség, amelyet olyan gyakorlatok során sajátítanak el, mint a jóga és a meditáció.

Végül a kutatók megjegyezték, hogy amikor a résztvevők pontosan nyomon követték lélegzetüket, mind az insula, mind az elülső cinguláris kéreg, az agy azon régiója, amely a pillanatról pillanatra való tudatosságban részt vesz, aktív volt.

Összességében ennek a tanulmánynak az eredményei alátámasztják a kapcsolatot a légzés típusai (gyors, szándékos és figyelmes) és a gondolkodásban, érzésekben és viselkedésben részt vevő agyi struktúrák aktiválása között. Ez felveti annak lehetőségét, hogy bizonyos légzési stratégiák eszközként használhatók arra, hogy segítsék az embereket gondolataik, hangulataik és tapasztalataik kezelésében.

Ezt a cikket eredetileg a Mindful.org nonprofit szervezeten tették közzé, amelynek célja, hogy inspirálja, irányítsa és összekapcsolja mindazokat, akik szeretnék felfedezni a tudatosságot. Tekintse meg az eredeti cikket .